Mátkám ezüst tűzzománc fülbevaló, népi kézműves ékszer, piros-narancs-arany

A tulipán eredetileg Közép-Ázsiából származik, innen került a törökök közvetítésével Európába, ahol a 16. századtól kezdve igazi viráglázzá vált. A tulipán a tavasz hírnöke, és számos kultúrában a szerelem, az életöröm és az újjászületés szimbóluma. Formája egyszerre egyszerű és elegáns, így a tiszta szépség és a nőiesség jelképeként is gyakran jelenik meg. A tulipán egyensúlyt teremt a visszafogottság és a határozott jelenlét között – talán épp ezért olyan kedvelt motívum mind a művészetekben, mind az ékszerek világában. A tulipán a magyar ornamentika, a magyar népművészet egyik legősibb és leggyakrabban alkalmazott motívuma. Kimondhatatlanul sok formája és változata él, már önmagában is egy kompozíció, ugyanakkor áttételes jelképként is él, de mindig a NŐ megjelölője!

A népművészetben a tulipán az egyik leggyakrabban használt virágmotívum: megtalálható faragásokon, hímzéseken, festett bútorokon és kerámiákon is. A magyar népi ornamentikában a termékenységet, női energiát, és az élet virágzó erejét képviseli. Formája stilizált, gyakran szimmetrikus és erőteljesen díszített, mégis könnyen felismerhető – egyfajta vizuális üzenet az otthon, a szeretet és a természet tiszteletéről. A tulipán virágról megállapították, hogy nyugati kertészek ismertették meg velünk a XVIII. században, népművészetünk motívumáról azonban bebizonyították, hogy nem is tulipán, hanem többnyire rózsabimbó a neve a szűrszabók ajkán. A régészeti leletek tanúsága szerint a török népek már vagy másfélezer éve alkalmazzák bronzból öntött szíjjvégeiken és más díszítő motívumként a tulipánt.