Távol járnék a valóságtól, ha azt mondám, hogy régi álmom vált valóvá azzal, hogy 43 évesen ötvös és tűzzománc készítő lettem. Nem. Eszembe sem jutott hosszú évekig, hogy más tevékenységet végezzek, mint azt a hivatást, melyet 20 éves koromban választottam. Mert azóta dolgoztam a bűnüldözésben, és ezidő alatt sok árnyalatát ismertem meg a világnak és az emberi természetnek... és nem tetszett.
Rá kellett döbbennem, hogy a hivatásom által szinte csak olyan rétegeit látom az életnek, amit sokan soha nem is akarnának megismerni. Mindig szerettem a világot gyermeki szemmel nézni, szerettem a dolgokat tisztának és jónak látni, még akkor is, ha nem az. És nem engedhettem, hogy ezt teljesen kiöljék belőlem.
Ki kellett lépnem az élet színes oldalára, különben beleroppan a lelkem.
2017-ben nagyot fordult az életem, amikor egy munkarendváltás miatt hirtelen több szabadidőm maradt. Családomban nem volt ötvös, de még kézművességgel sem foglalkozott senki, még én magam sem, ha nem számítom tinikorom lószőrékszerkészítői próbálkozásait. Így amikor Harri egy júliusi reggelen kávézás közben azt javasolta, hogy foglalkozzak tűzzománcozással, csak tétován bólintottam rá az ötletre. Ha akkor azt mondja nekem valaki, hogy 4 év múlva ötvös szakmai végzettséget szerzek, majd 5 év múlva megválok hivatásos mivoltomtól és nehezen megszerzett főhadnagyi rendfokozatomtól, egészen biztosan rávágtam volna, hogy képtelenség.
Autodidakta módon, youtube videókból kezdtem elsajátítani a kezdeti fogásokat. Lassan, színenként, saját hibáimból, selejtjeimből építgettem némi tapasztalatot, majd 2018-ban Ötvös Nagy Ferenc (ötvös-iparművész) ötvös-zománc kurzusára jelentkeztem, ahol végül ragyogó színekbe öltözött, és kinyílt előttem a világ! A kurzusokon alapvető ötvös technikai ismeretek megszerzése mellett elsajátítottam a rekeszzománcozás, a forrasztott alapú süllyesztett zománc, az ajour zománc készítésének alapjait, majd egy év múlva úgy döntöttem, hogy szintet lépek, jelentkeztem és felvételt nyertem "a Práterbe", - hivatalos akkori nevén - a Budapesti Komplex SZC Kézművesipari Szakgimnáziumának kétéves Ötvös szakirányú képzésére, ahol tanulmányaim elvégzését követően OKJ bizonyítványt szereztem, így ékszereimet már nemesfémekből is készíthetem.
Van valami felszabadító önmegvalósítás abban, ahogyan fém és üveg a két kezem munkája során alakul át az általam megálmodott, ragyogó, színes ékszerré. Ez a belső, alkotó folyamat olyan szenvedéllyé vált, melyben úgy érzem hazataláltam. 
