Krisztus arca, ezüst tűzzománc kereszt medál, tűzzománc feszület, vörös

A kereszt, a 4. századtól vált a keresztények dicsőségének a jelévé, azonban a legfontosabb kereszt formájú jelek mindegyike létezett már a kereszténység előtt is; szent szimbólumként szerepelt a különböző pogány népek között. A mai keresztény kereszt az első századokban még ismeretlen volt mint keresztény jelkép, mivel a korai keresztények nem tartották a keresztet (vagy kínfát) szent szimbólumnak. A kereszt csak akkor kezdett keresztény jelképpé válni, amikor az egyház elkezdett felvenni pogány szimbólumokat, és csak a 4. századtól teljesedett ki a kereszt jelkép ikonográfiája, miután I. Theodosius római császár 380-ban kiadott vallási rendeletével államvallássá tette a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás szerinti kereszténységet és eltörölte a keresztre-feszítéssel történő halálbüntetést. Ekkortól kezdték el ábrázolni Jézus Krisztus kereszthalálát is és a kereszt, majd a feszület a katolikus, ortodox és evangélikus egyházak fő jelképévé, szimbólumává vált, melyet gyakran ékszer formájában viselnek a hívők, hitük kinyilatkoztatására.  

(forrás: Wikipedia)